Neuropsychopharmacologia Hungarica

2012. december, XIV. évfolyam 4. szám [translated version]

Review

A new clinical evidence-based gene-environment interaction model of depression

Gyorgy Bagdy, Gabriella Juhasz and Xenia Gonda
Department of Pharmacodynamics, Semmelweis University, Budapest

In our current understanding of mood disorders, the role of genes is diverse including the mediation of the effects of provoking and protective factors. Different or partially overlapping gene sets play a major role in the development of personality traits including also affective temperaments, in the mediation of the effects of environmental factors, and in the interaction of these elements in the development of depression. Certain genes are associated with personality traits and temperaments including e.g., neuroticism, impulsivity, openness, rumination and extroversion. Environmental factors consist of external (early and provoking life events, seasonal changes, social support etc.) and internal factors (hormones, biological rhythm generators, comorbid disorders etc). Some of these environmental factors, such as early life events and some prenatal events directly influence the development of personality traits and temperaments. In the NEWMOOD cohort polymorphisms of the genes of the serotonin transporter, 5-HT1A, 5-HT1B and 5-HT2A and endocannabinoid CB1 receptors, tryptophan hydroxylase, CREB1, BDNF and GIRK provide evidence for the involvement of these genes in the development of depression. Based on their role in this process they could be assigned to different gene sets. The role of certain genes, such as promoter polymorphisms of the serotonin transporter (5-HTTLPR) and CB1 receptor has been shown in more than one of the above factors. Furthermore, gene-gene interactions of these promoters associated with anxiety suggest the application of these polymorphisms in personalized medicine. In this review we introduce a new model including environmental factors, genes, trait and temperament markers based on human genetic studies.

(Neuropsychopharmacol Hung 2012; 14(4): 213-220; doi: 10.5706/nph201212001)

Keywords: 5-HTTLPR, gene-environment interaction, evidence-based, personalized treatment, depression, neuroticism, life events, personality trait, temperament

DOI: 10.5706/nph201212001

 

Összefoglaló közlemény

A depresszió új, bizonyítékokon alapuló gén-környezet interakciós modellje

Bagdy György, Juhász Gabriella, Gonda Xénia
Department of Pharmacodynamics, Semmelweis University, Budapest

Jelen ismereteink szerint a hangulatzavarok kialakulásának hátterében meghúzódó genetikai faktorok szerepe összetett. A személyiségvonások és temperamentumok kialakulásában és a környezeti hatások közvetítésében – bár ezek részben átfedést mutatnak – különböző gének csoportjai vesznek részt, ráadásul némelyik védő, mások hajlamosító tényezőként. A személyiségvonások és temperamentumok között fel kell sorolnunk a neuroticizmust, a szorongást, az impulzivitást, a nyitottságot, az extroverziót, a ruminációt és egyéb kognitív faktorokat, melyek részben a stressztűrő képesség elemeit is alkotják. A környezeti faktorokat alapvetően külső és belső tényezőkre oszthatjuk, előbbiek közé például a korai és a provokáló életeseményeket, az évszakváltást, a szociális támogatottságot, utóbbiak közé a hormonokat, biológiai ritmusgenerátorokat és a komorbid betegségeket sorolhatjuk. A környezeti tényezők közül néhány, így például a korai életesemények, vagy az intrauterin történések a személyiségjegyek és temperamentumok kialakulását is befolyásolják. A NEWMOOD adatbázisban a szerotonin transzporter, az 5-HT1A, 5-HT1B, 5-HT2A és a CB1 endokannabinoid receptor, valamint a triptofán hidroxiláz, a CREB1, a BDNF, valamint a GIRK csatorna depresszió kialakulásában játszott szerepét igazoltuk. A fentiek közül például a szerotonin transzporter és a CB1 receptor gén promoter polimorfizmusai több ponton is befolyásolják a depresszió létrejöttét, ugyanakkor ezeknek a polimorfizmusoknak a gén-gén interakciós hatása a vonásszorongás és temperamentum kialakulásában is jelentős, így a személyre szabott orvoslásban is felhasználható. Összefoglaló közleményünk egy új depressziómodellt mutat be, melyben a gének, környezeti faktorok, személyiségvonások és temperamentumok humán genetikai vizsgálataink eredményei alapján illeszkednek.

(Neuropsychopharmacol Hung 2012; 14(4): 213-220; doi: 10.5706/nph201212001)

Kulcsszavak: 5-HTTLPR, gén-környezet interakció, bizonyítékokon alapuló, személyre szabott terápia, depresszió, neuroticizmus, életesemények

DOI: 10.5706/nph201212001