Magyar Pszichofarmakológusok Társasága

Prof. Trixler Mátyás emeritus egyetemi tanár, nagyrabecsült kollégánk 2010. október 23-án, 70. életévében váratlanul elhunyt.

Trixler professzor egyetemi tanulmányait 1965-ben fejezte be kiváló eredménnyel a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, majd a végzést követően itt teljesedett ki szakmai munkássága. Kezdetben pszichiáter és neurológus orvosként a Környei Ideg-Elme Klinikán dolgozott, később klinikai tevékenysége egyre inkább a pszichiátria területére irányult. Iskolateremtő munkát végzett a pszichiátriai osztályok terápiás struktúrájának átalakításában. Két alkalommal nyert Humboldt ösztöndíjat, melynek során Németországban jelentős kutatómunkát végzett. Vizsgálati eredményeiből írta kandidátusi értekezését.
A kandidatúra megszerzését követően oktatói-kutatói gyógyítói munkáját az egyetem Pszichiátriai Klinikáján folytatta. 1993-ban egyetemi tanári kinevezést kapott, majd ugyanezen évtől kezdve 12 éven keresztül vezette a Klinikát. Orvosként, klinikusként a betegek iránt mély felelősséget érezve végezte munkáját, példaértékű magatartása a klinika arculatát meghatározta.
     MTA doktori fokozatot 2001-ben szerzett, kutatásai nyomán nemzetközi kooperációban számtalan nívós publikáció kötődik a nevéhez. Szent-Györgyi Albert-, Ernst Kris- és Hollós díjat kapott, tevékenységét elismerték. Trixler professzor nemcsak a gyógyítást tekintette szívügyének, hanem az oktatást is: a magyar, az angol és a német nyelvű orvosképzés aktív résztvevője volt, magas színvonalon, odaadóan végezte munkáját.
Áttekintése és mondanivalója volt a genetikától a klinikumig, a pszichoterápiától a művészetterápiáig, a szűkebb orvosi szakmán túl is. Az egyetemi életben hiteles, józan, mértéktartó embernek ismerhettük, akinek sokat számított a szava, akinek valóságos tekintélye volt. Klinikusi tevékenységét humanista beállítódása, nagy tudása jellemezte, de az önreflexió és a humor sem állt messze tőle.

Személyében tanítványai, munkatársai nagyformátumú orvoskollégát, kiváló oktatót vesztettek el.
Hiányozni fog, emlékét megőrizzük.

Dr. Fekete Sándor